9. rész - "Párizsba költözünk?"

Azonnal hazarohantam. Az eső zuhogott,de nem érdekelt. Mikor hazaértem berohantam a nappaliba és elkezdtem üvöltözni anyával. -EL FOGUNK KÖLTÖZNI? ÉS EZT MÉGIS AKARTAD NEKEM ELMONDANI? -Zsó,nyugodj meg! Egyáltalán honnan tudod?-kérdezte anya furcsán. Látszott rajta,hogy nem érti,hogy honnan tudom. -Annának kicsúszott a száján véletlenül. De ha nem szólja el magát akkor mégis mikor tudom meg?-kiabáltam vele. -Ma akartam elmondani neked.-mondta úgy,mintha ezzel megnyugtatna. -És mégis hova akarsz költözni?-kérdeztem. Szeretem New Yorkot,de ha valami csöndes helyre költöznénk,még örülnék is neki. -Párizsba!-mondta anya nevetve. -PÁRIZSBA KÖLTÖZÜNK???-kérdeztem tőle.-Ezt mégis mikor? Meg hogy? Miért? Azt mondtad,hogy te nem fogsz soha Párizsba költözni,mert túl nyüzsis!-mondtam neki. Nem értettem mire ez a nagy változás. Eddig hallani sem akart Párizsról! Felrohantam a szobámba és az ölembe vettem a laptopom. Apuval skype-oltam. -Szia kicsim!-köszönt apu kedvesen. -Szia apu! Tudsz róla,hogy anyu el akar költözni Párizsba?-kérdeztem tőle. -Párizsba? Ideköltöztök Párizsba? DE hát ez nagyszerű hír drágám!-mondta boldogan. -Nem ez nem nagyszerű hír! Látom te sem értesz meg! Szia!-mondtam neki. -Ne Zsó! Ne tedd...-a többit már nem hallottam kinyomtam a hívást. Lecsuktam a laptop tetejét és elkezdtem sírni. Mi lesz így velünk? Többre már nem emlékszem,mert elaludtam.